No. 0. – Bevezető

Bár a blogírás nem idegen tőlem (itt egy remek halott próbálkozás például 10 évvel ezelőttről: https://unalmasauto.blog.hu/ ) de hosszú volt a kihagyás és a téma is más.

A honlap témájából fakadóan ezúttal szinte (kit akarok becsapni – kizárólagosan) fényképezéssel kapcsolatos témákat szeretnék feldolgozni azon belül is főleg analóg filmes fényképezéssel kapcsolatos témákat.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy 2023-ban mennyire releváns analóg fényképezésről beszélni. Az szó jelentéstani értelmében kizárólag analóg fényképezésről ma már nem nagyon beszélhetünk, hiszen arról csak akkor beszélhetnénk, ha a film befűzésétől a kész képig minden lépés digitális eszközök nélkül történne. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy az elfényképezett filmet előhívjuk majd a negatívról fényérzékeny fotópapírra levilágítjuk a képeket melyet a megfelelő vegyszerekben ismét előhívunk és máris kézben tarthatjuk a kész fényképet.

Vannak jó páran, akik ezt az utat járják, de a filmes fotósoknak csak kis százaléka. A tisztán analóg fényképezés általában megáll a film előhívása után és átalakul egy hibrid technikává ugyanis belép a képbe a digitalizálás, vagyis a film beszkennelése. Ez történhet a fotólaborban egy nagyméretű és gyors dedikált filmszkennerrel, otthon olyan lapszkennerrel, amely képes filmet is átvilágítani, vagy digitális fényképezőgéppel. Bármelyik megoldást választjuk innentől pont olyan digitális állománnyal dolgozunk mintha telefonnal vagy digitális géppel készítettük volna a képet.

Akkor mégis minek fotózunk filmre, ha a végén úgyis csak „becsapjuk” magunkat?

Találtunk egy régi gépet és szeretnénk kipróbálni milyen az analóg képalkotás. Szenvedélyesen gyűjtjük a legkülönlegesebb gépeket a fényképezés évszázados történetéből és újra használatba vesszük őket, élvezzük a felhúzómechanizmus és a zárszerkezet fémes kattanásait, és már az évtizedekig bőrtokjában tárolt fémes mechanikus szerkezet illata is kellemes érzéssel tölt el minket. Kísérletezünk a különböző filmekkel, hogy adják vissza az általunk megálmodott képet, miben különböznek egymástól, lejárt filmekkel kísérletezünk, alul és túlexponáljuk őket, vagy kereszthívjuk a diafilmet egy kívánt hatás elérése érdekében. Mint a festő a palettára úgy tekintünk a különböző filmek színvisszaadására. Vagy csak simán élvezzük a buliban egy egyszer használatos géppel pofánvillanatani a haverokat.

Személy szerint nekem mindegyik szempont fontos, és ezt a blogot is arra szánom hogy minél több szemszögből körbejárjuk a filmes fotózást, mint hobbit, mint médiumot, mint művészeti irányzatot vagy mint fotótechnikai érdekességeket.